Kert Suli – Június

Júniusban már rendszeresé válik a fűnyírás, melyet 7-10 naponként végzünk, főleg ott ahol öntözőrendszer működik a kertben. Amennyiben elodázzuk a fűnyírás elvégzését és hagyjuk a füvet 10-15 cm-nél magasabbra nőni a fű megdőlhet. Ez részben az egyenletes nyírást nehezíti meg, másrészt a fű töve befülledhet és ennek következtében megsárgulhat. A gyep zölden szép ezért ne hanyagoljuk el. A rendszeres nyírással folytonos növekedésre serkentjük a füvet melyhez tápanyagra van szükség, melynek pótlásáról gondoskodnunk kell. 3-4 nyírásonként juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát egyenletes eloszlásban a fű felületre. Célszerű a műtrágya kiszórása után alaposan megöntözni a füvet. Az adott területre kiszórandó mennyiség nagyságát a termék összetétele határozza meg.

A megfelelő rendszerességgel és megfelelő ideig történő öntözésről ne feledkezzünk el, még akkor se ha szabadságra megyünk.

Ahol eddig a lombhullató sövényeket nem metszették meg, minél hamarabb pótolni kell, mert az új hajtások nagyon megnyúlhatnak, a sövény rendszeres nyírás nélkül kiritkulhat.

A rózsáknak június végén, július elején adjuk az utolsó műtrágya adagot, hogy a hajtások őszig beérjenek. Ha nem érnek be a vesszők, akkor könnyen elfagynak. Ezért az utolsó műtrágyázás nitrogénben szegény, de káliumban gazdagnak kell, hogy legyen. A rózsák közé egy m2-re 30-40g-ot szórjunk ki, majd sekélyen kapáljuk be. Ha nem számíthatunk esőre, alaposan öntözzük meg a töveket. Az évente csak egyszer nyíló futórózsákról a már elnyílott hajtásokat erősen vágjuk vissza. Így az idei hajtások jobban tudnak fejlődni, hiszen majd ezeken fejlődnek a következő évi virágos hajtások. A visszametszés után a rácsozaton egyenletesen osszuk el, és kötözzük le őket. A parkrózsák utakra kihajló hajtásait vágjuk le, nehogy sérülést okozzanak. Ezek a rózsák általában tüskések, ezért komoly sérülést okozhatnak.

Június elején még elültethetjük a télálló krizantém jól gyökeresedett dugványait, illetve a tőosztásból származó növényeket. Ültetés után csípjük vissza a hajtáscsúcsokat, hogy a növények kellően bokrosan növekedjenek.

Az elvirágzott évelőkről is vágjuk le az elhervadt virágokat, persze csak ha a termésükkel nem díszítenek. A magképzés a növény energiájának egy részét leköti, így a további fejlődés, illetve a következő látja ennek kárát. Arról nem is beszélve, hogy az elhervadt virágok nem túl mutatósak egy gondozott kertben.

A virághagymákat (tulipán, nárcisz) csak akkor szedjük fel, ha a talaj feletti részek már elsárgultak, visszahúzódtak. A hagymák csak ekkorra fejlődnek ki teljesen. Ha korábban szedjük fel őket, a hagymák még nem elég fejlettek, előfordulhat, hogy a következő évben nem vagy csak igen gyengén virágoznak. Hogy a hagymák ne sérüljenek, kiásásukhoz ne ásót, hanem ásóvillát használjunk. A legtöbb hagyma viszonylag mélyen van a földben. Ezért az ásóvillát a feltételezett mélységnél kissé mélyebbre nyomjuk le, hogy a hagymák lehetőleg ne sérüljenek. Felszedés után a hagymákat alaposan szárítsuk meg, mert különben a tárolásnál fonnyadnak, és megbetegedhetnek. Lehetőleg árnyékos, szellős, és ne tűző napon szárítsuk őket. A hagymákat egy rétegben, száraz helyen terítsük szét.

Egész évben keletkezik olyan hulladék a kertben és konyhában, amit a komposztálhatunk, és következő évben felhasználhatunk kertünkben tápanyagpótlásra. Kertünk kialakítása, építése során ne feledkezzünk meg a komposzt helyének kiválasztásáról és kialakításáról. Komposzt helye lehet nagy lombos fák alatt, vagy egy eldugott sarokban, amit magas cserjékkel vettünk körbe. A komposztáló látványa nem szemet gyönyörködtető látvány a kertben ezért érdemes előre kiválasztani a helyét és megfelelően magas növényekkel vagy futtatórácshoz ültetett kúszó növényekkel elrejteni. Nyáron jobban oda kell figyelni arra, hogy a komposzt mindig megfelelően nedves legyen. Ha a körülmények megfelelőek, a komposzt belsejében a hőmérséklet eléri a 75C’-ot. A legtöbb gyomnövény magja már 45C’-on elpusztul. A gyors lebomláshoz a baktériumoknak sok szénre is szükségük van, ami mindenekelőtt a fás növényi részekben, valamint a szalmában, lombban található. A szükséges nitrogént főleg a zöld növényi részek tartalmazzák. Ha ez utóbbi hiányzik, akkor szerves, nitrogéntartalmú trágyát adjunk a komposzthoz. A komposzt egyenletes szellőzését a nagyobb méretű hulladékok, például a vékony ágak biztosítják, ezeket aprítóval aprítsuk fel. A beteg növényi részeket ne komposztáljuk!

Vízinövények és kerti tó. Ebben a hónapban fejezzük be a vízinövények ültetését, az érzékeny fajtákét is, ha azt szeretnénk, hogy már az első idényben gyönyörködhessünk bennük. Fülledt időben levegőztessük át a tavat. A kerti tavacskában élő aranyhalak szívesen fogyasztják a szúnyoglárvákat. A szúnyogok petéiket álló vízbe rakják le. Az aranyhalak a kikelő lárvákat annyira megtizedelik, hogy azokból igen kevés marad meg. Ha halat tartunk, nem használhatunk bármilyen növényvédő szert a kertben, olyanokat, amelyek csomagolásán feltüntették: ‘ halakra nem veszélyes ‘. A kerti tó vizét nyáron lehetőleg ne cseréljük le, mindig csak annyi friss vizet engedjünk bele, amennyi feltétlenül szükséges. Vannak vízinövények, melyek nehezen viselnék el a vízcserét.