Kert Suli – Május

Áprilisban vetett fű-, telepített növények folyamatos és rendszeres öntözését ne hanyagoljuk el, mert legyökeresedésükhöz, megerősödésükhöz feltétlenül szükséges a megfelelő vízutánpótlás.
A kikelt fűmaggal együtt általában sok gyom is életre kel a frissen telepített fűfelületben, ezt rendszeresen, óvatosan (minél kevesebb fű kiszedésével) gyomláljuk ki. Ne hagyjuk a gyomokat megerősödni, mert elnyomják a fiatal fűszálakat, így azok nem tudnak egyenletesen fejlődni.
Tavasszal telepített gyepet először akkor nyírjuk, ha eléri a 10cm-es magasságot. Csak az első fűnyírás után kezd el bokrosodni a fű. Az első fűnyírásnál a füvet kb. 5cm-esre vágjuk le, hogy elegendő levéltömeg maradjon a fű fejlődéséhez. Későbbi nyírásoknál rövidebbre is nyírhatjuk a gyepet, ha megfelelően gondozzuk a pázsitot. A rendszeres öntözésről ne feledkezzünk meg!

A bokorrózsánál és a rózsafánál gyakran kifejlődő vadhajtásokat tőből távolítsuk el, mihelyt láthatóvá válnak. Mivel a vadhajtások alapi része általában a talajfelszín alatt van, a földet óvatosan szedjük le a tövekről a metszéshez. A futórózsáról is rendszeresen vágjuk le a vadhajtásokat.
A rózsa lisztharmatra igen veszélyes betegség, mihelyt az első tüneteket észleljük, azonnal védekezzünk ellene. A legveszélyesebb időszak a nyár eleje és a nyár vége – ősz eleje, ha meleg és csapadékos az idő. A levélen fehér bevonat jelenik meg, a levelek hullámosodnak, esetenként kanalasodnak, majd elszáradnak, és lehullnak. Mihelyt a fertőzés jeleit észleljük azonnal permetezzük meg növényeinket kereskedelmi forgalomban kapható fungicidekkel.
Rendszeresen vágjuk le a rózsáról is az elnyílt virágokat.
Rendszeresen ellenőrizzük rózsáinkat, hogy a levéltetvek elszaporodását még kellő időben meg tudjuk akadályozni. Hasznos, még a kertépítés során a rózsatöveket olyan távol ültetni egymástól, hogy közéjük levendulabokrokat tudjunk telepíteni, mert ezzel a megoldással a levéltetvek nagy részét távol tudjuk tartani a rózsatövektől.

A kúszónövények új hajtásait időnként kötözzük fel, hogy a kívánt méretet ne lépjék túl.

Mihelyt az orgona elvirágzott, a virágzatot óvatosan törjük ki. Ügyeljünk arra, hogy az új hajtásokat ne sértsük meg, hiszen ezek csúcsán fejlődnek a jövö évi virágrügyek. Jobb, ha metszőollóval csípjük ki, nehogy behasadjon a hajtás. A hajtások fejlődését hátráltatja, ha a virágzatot nem távolítjuk el, hiszen a magok beéréséhez is tápanyagra van szükség.

Itt az idő a lombhullató sövények metszésének. Lehetőleg csak az új hajtásokat vágjuk le, az idősebbeket kíméljük meg. A formára metszést egy kifeszített zsinór megkönnyíti.

Május vége a legalkalmasabb időpont az ezüstös pampafű telepítésére. Az egyik legszebb szoliterként ültethető díszfű, viszont téli védelmet igényel. A pangó vizet nem tűri. Jó vízelvezetésű helyet válasszunk neki. Vannak gazdagabban és gyengébben virágzó fajták. A selymes-szőrös, termős virágú bugák a mutatósabbak. A vegetációs időszakban a pampafűnek sok vízre és jó talajra van szüksége. A kb. 2m hosszú bugák kitűnően használhatóak a szárazkötészetben, de padlóvázába állítva is igen mutatósak. Noha a bugák csak nyár végén fejlődnek ki, a pampafű leveleivel is gyönyörű színfolt a kertben. A növények teljes kifejlődéséhez általában három év szükséges.

Tavaszi hagymás növényeink elvirágzása nagyrészt megtörtént. Tulipán fejét vágjuk le elvirágzás után, így a növény minden energiáját a hagyma növekedésére fordítja.
Megüresedett ágyásokba egynyári virágokat palántázhatunk, vigyázva arra, hogy a földben lévő hagymákat ne sértsük meg.

A virágágyak talajának takarásával sok munkát megtakarítunk. Ha lehetőségünk van arra, hogy az egynyári virágok és más növények között a talajt takarjuk valamilyen szerves anyaggal ( pl. kéregkomposzt, fenyőkéreg ), akkor nem kell kapálnunk. A takarás alatt a talaj sokáig nedves marad, így kevesebbet is kell öntöznünk. A növekedésre is jó hatással van a takarás.

A balkonládákban lévő árvácskákat a hónap utolsó harmadában cseréljük ki nyáron nyíló virágokra.
Napos helyekre mindenekelőtt muskátli és petúnia ültethető. A két növény a tápanyagban gazdag, nem túl laza komposzttal dúsított földet kedveli. A petúnia nem viseli el a huzatot, mert a szél a leveleket és a virágokat is megcibálja.
A rendszeres tápanyag utánpótlásról ne feledkezzünk el a későbbiekben!
A fukszia és begónia a legalkalmasabb balkonládás növények a félárnyékos-árnyékos helyekre. Mindkettőből van felfelé törő növekedésű és csüngő fajta. Olyan helyeken is mutatósan hatnak, ahol más virágos növényeket már nem nevelhetünk. A muskátlihoz hasonlóan ők is a humuszban gazdag talajt kedvelik.
A balkonládába minden növénynek biztosítsunk elegendő helyet a megfelelő fejlődéshez. Ha kevés növény ültetünk a ládába, akkor egész nyáron sivár lesz, ha túl sokat akkor a növények nagyon megnyúlnak, így nem nyújtanak szép látványt.

A sok, szép, virágos növény ültetése közben ne feledkezzünk meg a hasznos fűszer- és gyógynövény telepítéséről sem.

Vízinövények és kerti tó. Kiültetés előtt mossuk le a növényeket hideg csapvíz alatt. A megeredt vízinövényeket lássuk el tápanyaggal.